A sportszolgáltatások 23 ezer munkahelyet biztosítanak, 0,9%-kal járulnak hozzá a GDP-hez és 350 milliárdos árbevételt eredményeznek, derült ki a május 27-28-i Turizmus és sportmenedzsment nemzetközi konferencián, melynek a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara adott otthont. A szakmai fórum arra is rávilágított, hogy az utazási döntésekben új trendként jelenik meg a környezettudatos fogyasztói magatartás, felértékelődni látszik az egészség- és sportturizmus szerepe, ugyanakkor még mindig mozgásszegény életmód jellemzi a magyar lakosságot.

A turizmusban és a sportmenedzsmentben látható új trendek megjelenése ösztönözte arra a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karát, hogy a BGF Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Karával, valamint gazdasági, politikai szereplőkkel, sportintézményekkel és turisztikai szolgáltatókkal együtt megrendezze a Turizmus és sportmenedzsment nemzetközi konferenciát. A szakmai fórum magyar résztvevői mellett Európa számos országából, sőt Thaiföldről és a Dél-afrikai Köztársaságból is érkeztek előadók.

A konferencia egyik fő kérdéskörét a sportmenedzsment adta, melynek kapcsán terítékre került a sport gazdasági hatása is. Molnár Zoltán, a MOB főtitkára a sportszolgáltatásokból származó 350 milliárdos árbevételt, a szakma által biztosított 23 ezer munkahelyet és a sport GDP-hez való 0,9%-os hozzájárulását hangsúlyozta a konferencián.  A sport értékteremtő funkciója kapcsán kiemelte az egészség megőrzésének felértékelődését, hiszen 1 sportra költött dollár 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügynek. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a magyar lakosságra a fizikai inaktivitás és a mozgásszegény életmód jellemző. A nehézségek között említette továbbá a finanszírozási gondokat, a gyenge létesítményhálózatot, valamint az egyesületek csökkenő versenyzői és edzői létszámát.

A szakmai fórum másik kiemelt témája a turizmus volt, ahol a turizmusfejlesztést és - menedzsmentet helyezték előtérbe. A nemzetközi fogyasztói trendek, fogyasztói szokások kapcsán Árva László, az ESSCA professzora kiemelte, hogy napjaink turistája izgalmat és szórakozást keres, ezért aktív résztvevője, alakítója a turisztikai termékeknek. Beszélt továbbá a múzeumok átértékelt szerepéről, amelynek fontos eleme az élménymenedzsment biztosítása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oktatási turizmus eredményeit és hatását tekintve alulértékelt még. Marcus van der Wal, a Kempinski Hotel Corvinus regionális igazgatója a szállodai szolgáltatásokkal szemben támasztott aktuális fogyasztói elvárásokról, trendekről tartott előadást, melyek közül a személyre szabott szolgáltatások fontosságára, a gyors és hatékony vendégkiszolgálásra, a professzionálisan képzett személyzetre valamint a „high tech" megoldásokra hívta fel a figyelmet.

A sport és a turizmus kapcsolata is terítékre került a kétnapos tanácskozáson. Balogh Gábor öttusa világbajnok, valamint Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója kiemelte a két terület szinergikus hatását, amely elsősorban az egészségturizmus és a rekreáció szoros kapcsolatán alapszik. Szó esett a sporttevékenység, így a kerékpározás, a lovaglás, a vízitúrák és a természetjárás, vagyis az aktív turizmus felértékelődéséről is, valamint arról, hogy a sportrendezvények, világversenyek jelentős hatással bírnak a rendező város turizmusára, ami Debrecen esetében is kimutatható.

„A turizmusban látható trendek közé sorolhatjuk többek között az egészségturizmust, valamint a környezettudatos magatartás utazási döntésekben való megjelenését is. A konferencián kiderült, hogy megjelent a zöld szállodaválasztással kapcsolatos fogyasztói szándék, ugyanakkor a kényelem még felülírhatja a környezeti motívumokat. A környezet- és az egészségtudatosság között kapcsolat látható, az erre alapozott innovatív termékfejlesztés újszerű kínálati elemek megjelenését prognosztizálja" - hangsúlyozta Dr. Könyves Erika, a Debreceni Egyetem Turizmus - Vendéglátásmenedzsment Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.