Hírek
2020. Január 18. 16:02, szombat |
Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban
Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium (AM), részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével
- jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián az agrártárca közleménye szerint.
Az államtitkár hozzátette: a tárca célja az agráröröklési szabályok megalkotása és a családi gazdaságok új jogszabályi környezetbe való illesztése. Az intézkedésektől a minisztérium azt várja, hogy sikerül megállítani a földbirtokok elaprózódását, a szabályozott gazdaságátadásokkal pedig lendületet vehet a generációváltás a magyar agráriumban.
Szinay Attila emlékeztetett arra, hogy Magyarországon több mint 200 ezer ember és családja él meg közvetlenül az agráriumból. Az ágazat foglalkoztatása összességében 24,3 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között, a nemzetgazdasági foglalkoztatásból 4,8 százalékban veszi ki a részét a mezőgazdaság.
Kiemelte, hogy az agrárfelsőoktatásban nő a hallgatói létszám, évente körülbelül 1200-1300-an végeznek. A tapasztalatok szerint már a szakképzésben is magasfokú pályatudatosság jellemzi a tanulókat, itt évente 2600-2700 diák szerez végzettséget. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel maradnak az ágazatban azok a tanulók, akiknek családja mezőgazdasági tevékenységet folytat saját gazdaságban, vagy ahol a szülők agrárvégzettséggel rendelkeznek.
Előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb méretű, árutermelő üzemek között nőtt azon gazdaságok száma, amelyeket fiatal üzemvezetők irányítanak, a felső- és középfokú végzettségű gazdaságvezetők aránya is folyamatosan nő 2010 óta. 2016-ban a "Földet a gazdáknak!" Program hatására megugrott az értékesített termőföld mennyisége, összesen 1219 fiatal gazda jutott együttesen mintegy 50 ezer hektár termőföldhöz, ez átlagosan 41 hektár termőföld megvásárlását jelenti gazdálkodónként - tette hozzá.
A statisztikák szerint az elmúlt években a húsmarhatartó, illetve a juh-és kecsketartó ágazatban volt a legmagasabb a 40 év alatti gazdaságvezetők aránya: 22-26 százalék között mozgott. A legkisebb arányban a baromfitartók körében képviseltette magát a fiatal generáció, ebben a szektorban a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya meghaladta a 40 százalékot.
Szinay Attila hangsúlyozta: a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata, kiemelt szerepe van a biztonságos és egészséges élelmiszertermelésben, a vidéki foglalkoztatásban, a természeti erőforrásokkal való hatékony és fenntartható gazdálkodásban, a táj sokszínűségének megőrzésében.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország területének 58 százaléka, összesen 5,3 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon magasnak számít.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen