azaz, hogy többségében magas vagy alacsony keresetű foglalkoztatottak állnak-e újra munkába - hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 6,2 százalékkal, a költségvetésben 11,8 százalékkal nőttek a bérek. Az év első hét hónapjában 8,4 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem kétszámjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbérnövekedést mutat. A magas bérdinamika legfőbb oka továbbra az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése. Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, sem mint a rendszeres bérek emeléséről. Szintén átlag felett nőttek a keresetek az élénkülő kereskedelemben, az információ, kommunikáció területén és az ingatlanügyletek ágazatában. Eközben a szolgáltatószektorok túlnyomó többségében átlag közeli vagy az alatti volt a bérek emelkedésének üteme - jegyezte meg az elemző.

Előre tekintve a legizgalmasabb kérdés már 2022-be vezet. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy végül megvalósul az egy lépcsőben történő mintegy 20 százalékos minimálbéremelés. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, ez aligha képes érdemben enyhíteni a mikro- és kisvállalatokra nehezedő hatalmas költségnyomást. A bértorlódás elkerülése érdekében pedig a minimálbér felett keresők is jelentős béremelésre tarthatnak igényt, különös tekintettel a kialakuló munkaerőhiányos helyzetre. Mindez pedig komoly inflációs kockázatot hordoz magában, különös tekintettel arra, hogy számos más oldalról is jelentős a vállalatokra nehezedő költség oldali nyomás - hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: az a paradox helyzet állt elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű - a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg a mostani adatokban. Míg tavaly elsősorban az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.

A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és méginkább a garantált bérminimum emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása - vetette fel a századvég szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította: a korábbi várakozások ellenére az idei évben sem lassult a hazai béremelkedés, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A nyitás utáni munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni. A pandémia előtti szinten lévőnek látszik a munkaerő-kereslet és a bérverseny a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-növekedésnek is.

A Takarékbank várakozása 9 százalékot közelítő béremelkedés erre az évre, jövőre pedig az egyre valószínűbb jelentős minimálbéremelés következtében jelenleg 10 százalékos bérnövekedést prognosztizálnak érdemi felfelé mutató kockázatokkal.