Dr. Jeney Endre (1891-1970) egyetemi tanárra emlékeznek tudományos ülés keretében tanítványai, tisztelői és családja. A tudományos programot követően kerül sor a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete néhai igazgatója, a közegészségtan kórtani szemléletének kialakítója mellszobrának ünnepélyes leleplezésére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum szoborparkjában.

Jeney Endre professzor egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, jeles eredménnyel. Már egyetemi évei alatt, gyakornokként dolgozott a kolozsvári egyetem Élet- és Kórvegytani Intézetében.  Gyakorló orvosi tapasztalatait az I. világháború alatt kórházparancsnokként szerezte. A háború után, 1918-ban tért vissza az időközben Szegedre áttelepült egyetem Általános Kórtani Intézetébe, ahol bekapcsolódott az itt folyó kutatómunkába. Pályája kezdetén korának legjelentősebb nemzetközi tudományos központjaiban folytatott kutatásokat: 1922-23-ban három hónapot a berlini Koch Intézetben töltött, 1923-ban Rockefeller- ösztöndíjjal a New York-i Columbia Egyetem Kórtani Intézetében és a bostoni Harvard Egyetem Élettani és Biokémiai Intézetében dolgozott, majd 1925-ben a párizsi Pasteur Intézetben folytatta ösztöndíjas tanulmányait. Több hónapot töltött Oxford, Cambridge, London orvosi intézeteiben. Külföldi tanulmányútjai során Jeney professzor a vérregeneráció kérdéseit tanulmányozta. Jeney professzor figyelme a kezdetektől a farmakológia felé fordult.  Az ő munkássága nyomán ismerte fel Szent-Györgyi Albert a flavonok szerepét a biológiai oxidáció­ban. Jeney Endre professzor mutatta ki a flavonok pajzsmirigyműködést csökkentő jód felvételét. A kemoterápiás kísérletekről számos közleményben számolt be. Első tudományos közleményei 1923-tól jelentek meg magyar, német és angol nyelven. A tudományos pályán töretlenül haladt előre: 1925-ben magántanári képesítést szerzett Baktériumtan tárgykörből. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott az Általános Kór- és Gyógytani Tan­széken. 1928-ban a Szegedi Egyetem Általános Kór- és Gyógyszertani Intézete igazgatójának nevezték ki. Az 1931/32-es tanévben a Szegedi Orvosi Kar dékánja volt. 1934-ben megpályázta és megkapta a Debreceni Közegészségtani és a Gyógyszertani Intézet kettős tanszékének vezetői tisztét. A Debreceni Tudományegyetem Orvosi Karának dékánjaként dolgozott 1941-42-ben. A Gyógyszertani Intézet igazgatója volt 1947-ig, a Közegészségtani Intézet igazgatói teendőit pedig 1969-ig töltötte be. Közben a Mikrobiológiai Intézet helyettes vezetője is volt 1951-57 között, majd a DOTE tudományos dékánhelyettese az 1956-57-es tanévben. Tevékenysége nyomán számos gyógyszerkészítmény került bevezetésre. Kutatási eredményeit tanulmányokban, könyvekben, tankönyvekben tette elérhetővé a tudományos közösség számára. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, elnöke volt. Szerkesztőbizottsági tagként vett részt magyar és külföldi szaklapok szerkesztésében. Színes és sokoldalú életműve, korát sokszor megelőző elméletei, előremutató ötletei elismeréseként több rangos kitüntetésben részesült.

A Györfi Sándor Magyar Örökség-díjas szobrászművész által megalkotott szobor felállításának összköltsége 3,3 millió forint, aminek a költségeihez család és az egyéni felajánlók által nyújtott támogatáson túl a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum, valamint a DE OEC Népegészségügyi Kar járult hozzá..

A DE OEC szoborparkjának létrehozása 2005-ben kezdődött, hagyományteremtő céllal. A klinikák közötti parkban az orvos- és egészségtudományok debreceni kötődésű kiemelkedő, iskolateremtő személyiségeinek, nagyhírű professzorainak sorában elsőként Tankó Bélának, a DOTE Biokémiai Tanszéke első igazgatójának mellszobra került elhelyezésre. 2006 folyamán két tudósnak, Krompecher István anatómus professzornak és Sántha Kálmán akadémikusnak, az Idegklinika egykori igazgatójának a szobrát avattuk. 2007 májusában került sor Went István, a DOTE Élettani Intézete néhai igazgatója, majd ugyanezen év őszén Endes Pongrác professzor, a Kórbonctani Intézet vezetője mellszobrának avatására. A hírességek sorában ezután Dr. Kesztyűs Lóránd akadémikus, majd Kenézy Gyula szemészprofesszor szobra kapta meg méltó helyét a parkban. A DE OEC szoborpark 2010-ben újabb műalkotással, Dr. Jeney Endre egyetemi tanár mellszobrával gazdagodik.