A hitel fogalmát Magyarországon egy időre befeketítette a kockázatos devizahitelekkel kapcsolatos sok negatív hír. Mivel “kivezették’ a piacról a deviza alapú kölcsönöket, ma már ezek a típusok nem vehetők fel. A kormányzat és a bankszakma emellett számos további intézkedéssel biztosította, hogy biztonságosabbá váljanak a hitelek. Ezt bizonyára sokan tudják, de azt kevesebben, hogy a korábbiakhoz képest fantasztikus ajánlatok vannak a piacon.

Hosszú távra előre kell gondolkodnunk

Ha hitelt veszünk fel, a nagy kérdés, hogy a törlesztőrészlet mekkora hányadát fogja kitenni a bevételünknek, hogy fogjuk azt egy hosszú hitelperióduson keresztül kitermelni, mennyi pénzünk marad minden egyébre.

Ha akkora kölcsönben gondolkodnánk, hogy a jövedelmünk mintegy felét vinnénk minden hónapban a bankba, és a maradékból gondoljuk megoldani a megélhetésünket, maga a rendszer szab határt az optimizmusunknak.
Az úgynevezett adósságfék ugyanis a havi összjövedelem fele alá szorítja a részlet nagyságát, mivel a tapasztalatok szerint hosszú távon nem kivitelezhető ennél nagyobb összeget törleszteni.

Pozitív jelenség, hogy ma már egy reális törlesztőrészlet kisebb részét teszi ki az ügyfelek bevételének.

A nettó reálbérek növekedése és a kedvező banki ajánlatok összjátéka folytán egy átlagos lakáshitel havi törlesztése ma az átlagjövedelem 32 %-át teszi ki.
Öt évvel ezelőtt jellemzően még 52 %-át tette ki az átlagjövedelemnek a visszafizetendő összeg lakáshitelek esetén. Akkor egy 8 millió forintos, 20 éves futamidejű forintalapú lakáshitel törlesztése az akkori alapkamatokkal havi kb. 74 ezer forintos kiadást jelentett. Ez 52 százaléka volt a 2011-es átlagos nettó reálbérnek.

Ma egy 8 millió forintos, hasonló periódusú lakáshitel után jellemzően 53,3 ezer forintot kell fizetni havonta, miközben 168,8 ezer forintra emelkedett a nettó átlagbér. Csaknem a jövedelme 20 %-át takarítja meg tehát, aki a mai viszonyok közt vesz fel kölcsönt a korábbiakhoz képest. Hozzá kell tenni, ma már nem is lehet a bevétel 52 %-át kitevő törlesztőrészlettel rendelkező kölcsönt felvenni.

Nemcsak a lakáshitelek jobbak, mint korábban

Az alacsonyabb kamatok a személyi hitelekre is jellemzőek, ezen a téren is remek ajánlatokkal találkozhat az érdeklődő. 2016 májusban a lakáshitelek átlagos piaci kamata 5,11 százalék volt, a személyi hiteleké pedig 16,72 százalék. Ezek csak az átlagos értékek, ennél jobb ajánlatokat is találunk, érdemes megkeresni a számunkra legoptimálisabb hitelt.

A korábbinál kedvezőbb kamatozású konstrukciókat már sokan felfedezték. Nem véletlen, hogy a lakáshitelek iránt 78 százalékkal többen érdeklődtek idén, mint öt évvel ezelőtt.