Tragikus példája lett az okostelefon-függőségnek az orosz tinilány halála, akit a kádban, zenehallgatás közben ölt meg – vélhetően – a bekapcsolt telefontöltő. Az esetről portálunk is beszámolt, közösségi oldalainkon nagy vitát váltott ki ez a híradás. Tényleg, ennyire része lett az életünknek az okostelefon? A téma egyik szakértőjét, Tóth Dániel virtuálpszichológust, vagy ahogyan az interneten ismerik: a Pszichológus Pasit kérdeztük.

Mindenhol, velünk
Az eset kapcsán felvetettük neki: mennyire elterjedt vélekedés, hogy egyre inkább képtelenek vagyunk meglenni az okostelefonunk nélkül. A növekvő méretű függőségről komoly kutatások, felkészült szakemberek is beszámolnak.

Lassan nem lesz életünknek egyetlen olyan szent szeglete sem, ahová ne vinnénk be az egész világot. Utcákon, tereken, buszon, villamoson megforduló emberek zöme csak testben van ott az adott szituációban, sokak szellemét már annyira beszippantotta az online tér, hogy képtelenek átélni az itt és most örömét, nincsenek ott a valódi történések mezején. Álmunkból telefonok pittyegése riaszt fel minket, de a WC-re és a fürdőbe is visszük a mobilt. Néhány éve még az volt a kérdés, a mentális és fizikai ártalom elkerülése érdekében, hány órát szabad büntetlenül számítógép ellőtt tölteni, de mire megszülettek a tanulmányok és bölcseletek ezzel kapcsolatban, nagyot lépett előre a világ és a kérdés elavult. Ma már mindannyiunk zsebében ott lapul a profi számítógép, az okos telefon.

Csetszobákban ismerkednek

– A virtuális valóság robbanásszerűen tört be az életünkbe, nem tudtunk felkészülni rá, szinte mindent az interneten keresztül intézünk. A világhálón kutatunk, nem a könyvtárban, életünk egyre nagyobb szeletét befolyásolja a digitális tér- szögezi le, Tóth Dániel, aki szerint rengeteg funkcionális haszna van az online világnak, de elengedhetetlen, hogy ésszel használjuk és ne sodródjunk „csak úgy” védtelenül.

A harminc-negyven éves felnőttek is szerencsések abból a szempontból, hogy nekik volt módjuk offline és online tapasztalatokat is megélni, míg napjaink tinédzserei, gyerekei idejük nagy részét egy elképzelt valóságban élik. Korábban játszótereken, bandákban találkoztak kortársaikkal a gyerekek és a tinédzserek, akiknek a könyökükön jöttek ki az olyan típusú hasznos tanácsok, hogy ne álljanak szóba idegenekkel, ma csetszobákban ismerkednek és nincsenek felvértezve azzal a rutinnal, hogy kiszűrjék az álprofilok mögött megbújó szexuális ragadozókat, bűnözőket – teszi hozzá a Pszichológus Pasi.

Tóth Dániel szerint a kulcsszó a tudatosság. Mindaddig hasznunkra válik a világháló, míg az offline életünkben realizálni kívánt célok miatt használjuk. Ha azért lépünk fel a közösségi oldalra, hogy barátunkkal, ismerősünkkel időpontot egyeztessünk személyes találka miatt, addig funkcionális haszna van, ám, ha átadjuk magunkat a hírfolyam sodrásának és céltalanul szörfözünk, akkor haszontalanul tölthetünk el temérdek időt és könnyen függővé válhatunk. Elhitetjük magunkkal a kommentek, az üzenetek és a lájkok hatására, hogy nem vagyunk egyedül, pedig a közösségi médiumok nem helyettesítik a valódi közösségeket. Még okosodnunk kell, nincs akadémikus szinten elfogadott útmutató arra vonatkozóan, hogy érdemes használni az okostelefont.

Kérdezzék a gyereket

– Felülről fölösleges megoldást várni. Most 2018-ban jutottunk el odáig, hogy diagnózisként elfogadjuk a videójáték függést, pedig ez már több évtizedes probléma. Nem várhatunk addig, míg tankönyvek tálalják a hasznos tippeket, gyorsan fejlődik a világ. Okos telefont nem szabad addig adni gyermekeinknek, míg nem készítettük fel rá őket. Az alulról szerveződő szellemi mozgalmak erejében hiszek. Sajnos sok szülő, pedagógus küzd magányos farkasként, na ezeket az elszánt embereket kellene csokorba szedni és közösen, otthon, szülői értekezleten, különböző összejöveteleken kellene sürgetni a tapasztalat- és információcserét. A szülőknek azt javasolom, tartsanak lépést a korral, kérdezzék meg gyermekeiket, milyen képet töltöttek fel, kivel csetelnek, ne veszítsék el a fonalat, ha természetes az, hogy megkérdezzük, mi volt az iskolában, arra is kérdezzünk rá, mi folyik a neten. Magyar nyelven még minimális a szakirodalom, de több kollégámhoz hasonlóan én is végzek ismereterjesztést a témában, bárki megtalál pszichológuspasi néven a legnagyobb videómegosztó oldalon- sorolja a szakember.